A munkakör kiválasztása
Keressen a FEOR-08 tényezőtár 471 foglalkozása között (név vagy kód, ékezet nélkül is) — a foglalkozás egészségügyi követelményei automatikusan betöltődnek, és soronként felülbírálhatók. Egyedi munkakörhöz válassza a kézi megadást.
A tényezők megadása
Bal oldalon a munkakör követelményszintje (Kizáró / Korlátozó / BK = bizonyos munkakörökben kizáró), jobb oldalon jelölje, hogy az adott tényező az egyénnél fennáll-e, és milyen mértékben. Az eredmény azonnal frissül.
Funkcionális állapot megadása – mi esik ténylegesen nehezére? (köznyelvi kitöltés)
Jelölje a hétköznapi megfogalmazású állításoknál, hogy az adott dolog nehezére esik (korlátozó) vagy nem képes rá (kizáró) — a lenti tényezőtáblát az eszköz automatikusan kitölti a komplex minősítés 26 szempontja szerint, a jelűek pedig a részletes (46 szempontos) munkaköri követelménytár alapján kerülnek kiértékelésre. A táblában kézzel bármikor felülbírálhatja az értékeket.
| Tényező | A munkakörnél | Az egyénnél fennáll? |
|---|
Háttér és módszertan — mire épül és mit tud ez az eszköz?
Mit tud az alkalmazás?
- Munkakör kiválasztása a 471 foglalkozást tartalmazó FEOR-08 tényezőtárból (kereséssel), vagy egyedi munkakör kézi megadása — a foglalkozás egészségi követelményei automatikusan betöltődnek és soronként felülbírálhatók.
- A munkavállaló kizáró-korlátozó tényezőinek megadása a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely által kiadott foglalkoztathatósági szakvélemény, illetve a komplex minősítés rehabilitációs javaslat melléklete alapján — közvetlenül a 26 szempontos táblában, vagy a köznyelvi „Funkcionális állapot megadása" kitöltővel, amely hétköznapi állításokból tölti ki a táblát.
- Automatikus illeszkedésértékelés: az eszköz a munkaköri követelmények és a munkavállalói tényezők egybevetésével azonnal megmutatja, hol szükséges munkakör-módosítás, hol elegendő az adaptáció, mi munkakörfüggő és mi nem ütközik — tényezőnkénti adaptációs irányokkal, nyomtatható eredménylappal és megosztható linkkel.
A tényezőtár forrása
A FEOR-08 alapján definiált munkakörökhöz kapcsolódó foglalkozás-egészségügyi kizáró-korlátozó tényezők adatainak forrása a Bagó Ő. – Dr. Csonka A. – Csontos A. – Dudás E. – Harasztosi É. – Kukla M. – Poleszák Gyné. – Zelenai J. (szerk.): Foglalkozások egészségi tényezői (OMMK, Budapest, 1998.) tanulmány. A kézikönyvben eredetileg a FEOR-93 szerkezetét követve leírt 478 foglalkozásból a FEOR-08-ra átfordított táblázat 415 munkakör leírását tartalmazta.
Ezt a tárat két újabb forrás dolgozta tovább: a Kézikönyv a foglalkozások egészségi szempontjainak meghatározásához (Cseh–Nemeskéri–Szellő–Tibold, PTE, 2014; 413 foglalkozás) és a 100 foglalkozás egészségi tényezői a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában (szerk. Nemeskéri Zs., 2021). A kiegészítéssel a tár 471 foglalkozást fed le; 9 foglalkozásnál a 2021-es kötet szerint felülvizsgált minősítés szerepel, és ahol a 100 foglalkozás kötet tartalmazza, ott a foglalkozáshoz tartozó szöveges ajánlás („Fogyatékossági és képességbeli megfelelés", „Munkahelyi adaptáció") is megjelenik az eszközben.
A korlátozások három típusa
Kizáró ok: a munkavállaló nem alkalmas az adott foglalkozásban való munkavégzésre, mert annak során a foglalkozásra jellemző olyan — a munkavégzésből és/vagy a munkakörnyezetből eredő — hatás éri, amely állapotával nem egyeztethető össze, számára megengedhetetlen igénybevételt jelent, így egészségét károsítja.
Korlátozó tényező: a munkavállaló nem alkalmatlan egyértelműen az adott foglalkozásban való munkavégzésre, ezért mérlegelni kell a munkavégzésből és/vagy a munkakörnyezetből eredő hatás mértékét, időtartamát, gyakoriságát; a kedvezőtlen hatás kiküszöbölésének lehetőségét; az egészségkárosodás mértékét. Ezekben az esetekben a munkakörülmények alaposabb, helyszínen történő megismerése és/vagy foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálat szükséges.
Szemléltető példa a kivonatból: ha valaki nem dolgozhat vegyi anyagokkal, az kizáró oka a vegyészmérnöki foglalkozásban való munkavégzésnek, korlátozhatja a munkavégzést az általános ápolónő, ápoló foglalkozásban, a mezőgazdasági technikusi foglalkozás bizonyos munkaköreiben pedig kizárhatja a munkavégzést.
Csak bizonyos munkakörökben kizáró ok (BK): a foglalkozások többségéhez a munkavégzést és/vagy a munkakörnyezetet tekintve egymástól jelentősen eltérő munkakörök tartozhatnak. Ilyenkor csak ezek elemzése teszi lehetővé annak eldöntését, hogy a munkavállaló állapota jelent-e kizáró okot, illetve korlátozást, vagy korlátozás nélkül alkalmas az adott tevékenység folytatására.
Szempontrendszer: 46 szempont, 26 szempont és a kettő összekapcsolása
A munkakörök követelményei eredetileg 46 szempontra készültek (a foglalkoztathatósági szakvélemény szempontjai), a munkavállalók azonban az egészségi állapotról szóló komplex minősítés mellékletéből jellemzően a 26 szempontos rendszert ismerik. Az eszköz ezért dokumentált megfeleltetéssel dolgozik: 31 szempont a 26-os rendszerre képeződik le (ahol több szempont fut össze — pl. látótér és mélységlátás, kéz- és egésztest-vibráció —, ott a súlyosabb érték érvényesül), a 26-os rendszerben nem szereplő szempontokat pedig az eszköz kiegészítő szempontként kezeli: a 2020-as munkaköri tábla alapján 415 foglalkozásra ezekre is teljes értékű ütközésvizsgálat fut (pl. ujjak, karok, lábak használata, beszélőképesség, együttműködés, utazás, teljes munkaidő, túlmunka). A köznyelvi kitöltő állításai ugyanerre a megfeleltetésre épülnek.
A szempontok teljes listája és magyarázata (NFSZ-kivonat)
Forrás: „Foglalkozások egészségi tényezői” — kivonat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat anyagából (Foglalkoztatási Hivatal), a Foglalkozások Egészségügyi Tényezői Kézikönyv alapján. A magyarázatok az eredeti szöveg tömörített átvételei.
1. Érzékszerveket és beszédkészséget érintő korlátozások
| 1.1 Jó látást igénylő munka | Jó látás esetén a látásélesség a két szemen együtt, korrekcióval 0,8-nél kisebb nem lehet (a látásélesség vízus-táblával, szemenként külön-külön határozható meg). |
|---|---|
| 1.2 Ép színlátást igénylő munka | Ép színlátásnál a különböző színek felismerése biztosan lehetséges. |
| 1.3 Teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka | A tárgyak észlelése a teljes látótérben, és/vagy a tárgyak térbeli helyzetének pontos értékelése és megítélése lehetséges. |
| 1.4 Ép hallást igénylő munka | A hallószervnek a beszédmegértés zavarával járó károsodása nem áll fenn. |
| 1.5 Jó egyensúlyérzést igénylő munka | A személy a térben a testhelyzetét és egyensúlyát biztonságosnak érzi (szédülésérzése nincs), ülő vagy álló helyzetben egyensúlyát támasz nélkül képes megtartani. |
| 1.6 Jó tapintást igénylő munka | Jó tapintás esetén érzészavar (elsősorban az ujjak bőrében) nem állhat fenn. |
| 1.7 Jó szaglást igénylő munka | A különböző illatok, szagok felismerése, megkülönböztetése lehetséges; a szagérzés hiánya, csökkent volta vagy túlérzékenysége nem állhat fenn. |
| 1.8 Jó ízérzést igénylő munka | A különböző ízek (sós, savanyú, keserű, édes, fémes stb.) felismerése lehetséges. |
| 1.9 Jó beszélőképességet igénylő munka | Hangképzési, szóbeli közlési nehézség (veleszületett vagy szerzett) nem állhat fenn. |
2. Fizikai tevékenységek korlátozásai
| 2.1 Kézi anyagmozgatással járó munka | Kézi anyagmozgatás: terhek egy vagy több személy által történő szállítása, tartása — felemelés, letevés, tolás, húzás, továbbvitel, továbbítás. |
|---|---|
| 2.2 Tartós kényszertesthelyzettel járó munka | Görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlás: egyes izomcsoportok tartósan összehúzódott állapotban vannak, vérellátásuk romlik; az izmok ellazítására nincs lehetőség, ami fájdalomhoz, az ízületek túlterheléséhez vezet. |
| 2.3 Tartós ülőmunka | A tevékenység jellege nem teszi lehetővé a munka megszakítását, a felállást, járkálást. |
| 2.4 Tartós állómunka | A tevékenység jellege nem teszi lehetővé a munka megszakítását, a leülést vagy egyéb pihenést. |
| 2.5 Sok gyaloglást, járkálást igénylő munka | Ilyen igénnyel járó munkavégzés, függetlenül attól, hogy szabadban vagy zárt térben történik. |
| 2.6 Karok, kezek, ujjak használatát igénylő munka | Korlátozást a karok, kezek, ujjak fokozott igénybevételét eredményező tevékenység jelent (pl. gépek kezelőelemeinek mozgatása, kézi szerelés). |
| 2.7 Lábak, lábfejek használatát igénylő munka | Korlátozást a lábak, lábfejek fokozott igénybevételét eredményező tevékenység jelent (pl. pedál működtetése, létrán végzett munka). |
| 2.8 Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munka | Néhány elemi műveletből álló, periodikusan ismétlődő munkavégzés, rövid műveleti idővel (általában 1-2 perc alatt), szervezett tevékenységcsere nélkül (pl. szalagmunka). |
3. A fizikai munka nehézségi fokát figyelembe vevő korlátozások
| 3.1 Nehéz fizikai munka | A tevékenység energiaigénye 17,5 kJ/min (1050 kJ/h) — pl. 5 kg-ot meghaladó súly lapátolása, csákányozás, 15-20 kg hajolgatással összekötött emelése, kézi teherszállítás 25-40 kg között. |
|---|---|
| 3.2 Közepesen nehéz fizikai munka | A tevékenység energiaigénye 14,0 kJ/min (850 kJ/h) — pl. kovácsolás, ásás, motorfűrészelés, lapátolás 5 kg-os teherig, kézi teherszállítás 15-20 kg között. |
| 3.3 Könnyű fizikai munka | A tevékenység energiaigénye 11,0 kJ/min (650 kJ/h) — a 3.1, 3.2-ben leírtaknál kisebb megterhelést jelentő munka. |
4. Igénybevételt és alkalmazkodóképességet figyelembe vevő korlátozások
| 4.1 Fokozott figyelmet igénylő munka | A figyelmet szándékosan, tartósan — 1-2 óránál hosszabb időre — kell összpontosítani; zavaró körülmények (zaj, gyenge világítás, rossz klímafeltételek) nehezítik a fenntartását. |
|---|---|
| 4.2 Együttműködést kívánó munka | A foglalkozás által megkövetelt kooperáció minimális követelményeinek teljesítése. |
| 4.3 Érzelmi megterheléssel járó munka | Fokozott érzelmi megterhelést okozhat a konfliktus-szituáció, a stressz hatása alatti munka (pl. fokozott balesetveszély tudata), a saját vagy mások testi-lelki épségét veszélyeztető helyzetek átélése (pl. bizonyos egészségügyi foglalkozások). |
5. Munkakörülményeket figyelembe vevő korlátozások
| 5.1 Zajos munkahely | Olyan munkahelyek, ahol a zaj eléri a halláskárosodás szintjét. |
|---|---|
| 5.2 Kéz- és karvibrációval járó munka | A vibrációt meghatározott kéziszerszámok (préslégszerszámok, motorfűrészek, egyes erőgépek kezelőelemei) keltik. |
| 5.3 Egésztest-vibrációval járó munka | Az egész test rezgő felületen helyezkedik el (pl. közlekedési eszközök). |
| 5.4 Nedves, nyirkos, párás munkahely | Elsősorban zárt munkahelyeken végzett, vizes technológiájú tevékenységek (pl. galvanizálás), vagy ahol a párás munkakörnyezetet a munkafolyamat (pl. fonás) indokolja. |
| 5.5 Poros, füstös, gőzös, gázos munkahely | Gyakorlatilag minden szennyezett levegőjű, zárt térben történő munkavégzés, ahol szellőztetéssel, műszaki megelőző intézkedésekkel tiszta levegő nem biztosítható. |
| 5.6 Fokozottan balesetveszélyes munka | A személy saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó kockázattal járó munkafajták. |
| 5.7 Hideg munkahely | Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéren a +4 °C-t, zárttéri munkahelyen a +10 °C-t a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el (pl. hűtőházban végzett munka). |
| 5.8 Zárttéri meleg munkahely | A munkahelyi klíma a 24 °C effektív vagy korrigált effektív értéket meghaladja (pl. kohászati üzemek, sütőipar, kerámiatermékek gyártása). |
| 5.9 Változó hőmérsékletű munkahely | A munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben 10 °C-t meghaladó hőmérséklet-ingadozás hatásának van ismétlődően kitéve. |
| 5.10 Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahely | A röntgen- és a radioaktív anyagok okozta sugárzások veszélyével járó munkák. |
| 5.11 Mások fertőződésének veszélyével járó munkahely | Olyan munkahelyek, ahol a dolgozó fertőző megbetegedése számos egyéb személy tömeges megbetegedését idézheti elő (pl. élelmiszeripar). |
| 5.12 Allergizáló anyagokkal végzett munka | Olyan (elsősorban vegyi) anyagok, amelyekkel való érintkezés vagy rendkívül kis mennyiségű szervezetbe jutás egyes személyeknél kóros, esetenként súlyos tüneteket idéz elő (pl. króm, nikkel, egyes műgyanták, bizonyos gyógyszerek). |
| 5.13 Vegyi anyagokkal végzett munka | Azok a foglalkozási vegyi anyagok, amelyek hatásának az egyén munkaköri feladatainak ellátása során ki van téve. |
| 5.14 Szabadban végzett munka | A hőmérséklet mellett egyéb időjárási tényezők (páratartalom, légnyomás, csapadék) hatása is érvényesül. |
6. Munkaszervezési és munkarendi korlátozások
| 6.1 Időkényszer keretei közötti munka (pl. futószalag) · 6.2 Váltakozó munkahelyek, gyakori utazás · 6.3 Önálló közlekedést igénylő munkahely · 7.1 Teljes munkaidő · 7.2 Túlmunka, nyújtott műszak · 7.3 Többműszakos munkarend | E szempontok részletes magyarázatát a kivonat nem tartalmazza; értelmezésük a megnevezésükből következik. |
|---|
Fontos: ez az eszköz tájékoztató jellegű, előzetes átgondolást segít. A munkaköri alkalmasságról foglalkozás-egészségügyi orvos dönt (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet); az adaptációt az érintett munkavállalóval közösen kell kialakítani.